Jorka még
nem érezte magát ennyire bezártan. Az X-szárnyúja másik négy vadászgéppel egy
rozoga bárka belsejében parkolt, amit csupán pár toydari szeretethimnusz és a
csoda tarthatott egy darabban.
- Készen álltok egy jó kis csatára? – szólt bele a kommlikjébe Theron, az idegesítő ikhotchi
pilóta. Válaszul Tannoshika morgott pár szót, Csipogó pedig kötelességtudóan
fordította.
- A gazdám
azon gondolkodik, hogy Zoer kisasszony még miért nem vágta ki a légzsilipen.
- Ahhoz is
nagy önuralom kellett, hogy engem ne nyírjon ki – szólalt meg Jorka. – Hát
veled mennyire meg kell szenvednie?
- Én nem
tudom – hallatszott egy mély, kótyagos hang.
- Mert
részeg vagy – válaszolta az ikhotchi.
- Mert
mindjárt fel… - Tannoshika egy velőtrázó ordítással elhallgatta a Smaragd
osztag két pilótáját.
- Már is
jobb – válaszolta Jorka, majd kifújta a levegőt. Hirtelen megszólaltak a
szirénák. A birodalmiak támadnak. – Na, jó van skacok, én vagyok a kötelék
vezetője. Szájhőske, te utánam jössz.
Tannoshika, te Cirmost veszed párfogásba, akkor mindenki kész?
A padló
lenyílt, a négy vadászgép pedig kisuhant az űrbe. Ez egy csapda volt, Jonson
ötlete… Egy magányos teherhajót bevittek egy csillagködbe, ahol egy Dreadnouth
cirkáló bujkált, felkelőkre vadászva. És lám, az ormótlan dög hajó átfúrta magát
a köd csillagközi anyagból álló tömegén, és tűzet nyitott rá. A lézersugár
szétfröccsent a nehézkes szállítóhajó védőpajzsán, megvédve a hajót a
turbólézer pusztító erejétől.
A
Dreadnought bal oldala felnyílt, a következő pillanatban hat rajnyi TIE süvített
elő a belsejéből. Jorka beszólt a kommunikátorba.
- Na, jó,
semmi hősködés. Elkapjuk a szemetet, aztán megyünk is vissza a Windre.
Connie
bekattanhatott a mandalóriaknál, hogy ezt a feladatot pont rábízta, valamint
Draver agyával is gondok lehetettek, hogy hallgatott a Bíbor vezérre. Jorka
balra tért ki egy TIE vadász lövései elől, majd lehúzta a gépe orrát, és a
birodalmi gép nyomába eredt. Megnyomta a kioldó gombot, az űrhajó darabokra
hullott. A bothai egy másik felé lőtt, leborotválva a bal oldali napelemet. A
TIE irányíthatatlanul csapódott neki a birodalmi hajó pajzsának.
- Elkaptam a
másodikat – szólalt meg Grovenor. Jorka kifújta a levegőt.
- Nem
fogatverseny ez Smaragd 12-es.
Tannoshika
felrobbantott egy szemből támadó gépet, majd felbőgött. Jorka dugóhúzóba vitte
a gépet, és közben folyamatosan tüzelt, több vadászgépből már csak fémhulladék
maradt. Ekkor meglátta, hogy Tannoshika és Tigleh gépe külön vált tőle, és ami
a legrosszabb, a hátánál sem volt senki.
- Hogy
gázolna rajtad egy csorda bantha. Smaragd 12, hol a francban vagy?
A kérdésére
hamarosan választ kapott. Az ikhotchi gépe tőle jobbra üldözött egy TIE vadászt
hajmeresztő manőverek kíséretében. Jorkának a szava is elakadt, mielőtt
leszidta volna a fickót a komlikjában, a szenzorai felsípoltak. Egy TIE vadász
lépett a nyomába, vadul tűzelve. Jorka balra kormányozta a vadászát, majd
lebukott a lövések elől, de a TIE egyre közelebb jött, ekkor mint a villám egy
vadászgép jött vele szembe, elsuhant mellette, majd tűzet nyitott Jorka üldözőjére.
A birodalmi gépből egy ócskavas felhő maradt. A bothan előretolta a gázkart, de
későn. A pilótafülke megremegett, ahogy a bal felső hajtóművébe befúródott egy
szilánk. A gépe irányíthatatlanul balra dőlt, egyenesen a Dreadnought
lövésektől izzó orrpajzsa felé száguldott.
Rém
felsikított, Jorka hátraszólt.
- Ne
rinyálj! Inkább csinálj valamit!
A droid
kikapcsolta a problémás hajtóművet, de az X szárnyú így is súrolta a cirkáló
orrpajzsát. Az ütközéstől szinte felpattant, majd pörögni kezdett… Egyre távolabb
a csatától… Jorka próbálta visszavenni a műszereke felett az irányítást, mikor
meglátta, hogy egy fehér meteorit süvít a feje felé, az utolsó pillanatban
látta, hogy egy fehér bögre, rajta egy név: Moron Andrus tula…. Egy fájdalmas
csattanás…
Jorka az
ájulásba zuhant, az utolsó gondolata ez volt.
Moron, amint felébredek, véged!
Tannoshika
felüvöltött, mikor látta Jorka egyre jobban távolodó képét, parancsot akart
adni Theronnak, hogy menjen érte vissza, de inkább magához rendelte. A TIE
vadászok megakadályozták, hogy a barátja után menjen. Felüvöltött, majd
nekitámadt a Birodalmiaknak. A hipertérből ekkor egy hatalmas, fehér test
lépett ki, majd indult meg a birodalmi hajó felé, és lőni kezdett, mielőtt az
használhatta volna az ionágyúját.
Az oldalán
hirtelen egy tűzgolyó kezdett el növekedni, feltépve a burkolatát. A
Dreadnought megfordult, és fénysebességre kapcsolt.
A három X
szárnyú visszatért a dokkba. Tannoshika azonnal kiugrott, és odarohant a
hangárba siető Drizzaqhoz.
- Jorka
eltűnt a csatában, láttam kisodródni a gépét – kezdte el fordítani Csipogó.
- Szólunk
Dravernek – mondta a geonosisi tolmácsdroidja. Drizzaqh odafordult AD-hez, majd
geonosisul elmondott neki néhány szót. Draverrel és Connieval a hídon
találkoztak, a kapitány már előbb tudta, hogy Jorka elveszett.
- Jó, kettes
csapatokra oszlunk, egy smaragd, egy bíbor, és megtaláljuk a fekete banthánkat,
Jorka az egyik legjobb pilóta, akit ismerek, és nem halhat meg.
Tannoshika
felmordult.
- Túl sokat rinyál, hogy történjen vele valami – válaszolta Connie.
Jorka arra
ébredt, hogy fájt a homloka… Az ágyában volt, az édesanyja hamarosan bejön, és
felkelti, hogy indulhat a sorozásra, ahol a bothan hírszerzés tiszteket választ
ki, persze őt nem fogják beválogatni, mivel túlságosan is önálló és együtt
érző…
Ezért
csempész lesz, majd…
A szeme
felpattant. Az ágya helyett egy vadászgép ülésébe feküdt, a plafon helyett
pedig egy vöröslő csillagködöt látott a feje felett, valamint hogy a hajója
sodródik. Hamarosan mindenre emlékezett, a csatára, hogy megsérült a hajója…
- Rém?
Megvagy?
A droidja
igenlő csivitelése volt a válasz, az aprócska gép épp a bal felső hajtóműből
próbálta kihúzni a fémszilánkot. Jorka leolvasta a képernyőre kiíródó választ…
„A
csillagköd mélyebb régióiban járunk, a sugárzás zavarja a kommunikációt.”
- Sugárzás?
– Kifog hullani a szőre és a fogai, nem így akart meghalni, mondjuk nem is
akart meghalni. Ilyen dolgokat nem tervezett el…
„A
sugárzásvédelmi pajzsot bekapcsoltam.” Jött a válasz a képernyőn.
- Rém, az
életemet köszönhettem neked, bármit is…
Egy
türelmetlen csipogás volt erre a válasz, jelezve, hogy hálás lenne, ha hagyná
dolgozni.
- Bocsi.
15 percen
keresztül némán ült, amikor a műszerfalon felvillant egy LED. A hajó szenzorai
egy hatalmas testet érzékeltek, ami jobbról közeledett feléjük. Jorka azt hitte, hogy egy megmentésére jövő
lázadó hajó, de amikor látta feléje kúszni, már nem volt ennyire optimista.
A hajó
birodalmi sem volt, de Jorka felismerte a típusát. Egy Recusant osztályú könnyű
romboló. A következő pillanatban egy erő ellenállhatatlanul húzni kezdte a
hajóját, egészen a nyitott hangárig. Jorka szíve hevesen vert, a gereznája
remegett, miközben kereste a fegyverzetet, de a következő pillanatban a hajóját
a mágneses kapcsok egy hangos csattanással a padlóra lökték.
A hangárban
rajta kívül droidvadászgépek is voltak, amik között csontvázszerű alakok
közeledtek, hangos léptekkel. B1-es harci droidok.
- Rém, gyere
vissza – suttogta Jorka, de a kis droid nem volt ott a hajtóművön… - Az Erőre,
visszamentem a klónháborúk idejébe, és a droidom sincs itt.
- Szedjenek
ki minden használható alkatrészt a gépből – mondta egy gépies, parancsoló hang.
- Vettem,
vettem! – válaszolta egy droid, aminek a feje búbját kékre festették, és már
indult is volna a vadászgép felé.
Jorka ekkor
pattant elő, előkapta a lézerpisztolyát, majd becélozta a közeledő droidot,
ekkor a gépek becélozták a pilótát.
- Ez egy
lázadó pilóta – sipította az egyik droid. Egy csapatnyi B2-es droid lépett be a
hangárba és célozták őt be a lézerágyúikkal.
- Nem, a
Bothawui elnöke vagyok, csak kedvem támadt repkedni!
- Akkor
jöjjön velünk, elnökúr – szólalt meg a sárga színe alapján a parancsnoki egység.
– A küldetésünknek vége.
- Hogy mi? –
kérdezte Jorka.
Rém az egyik
pillanatban még az X szárnyú hajtóművéből próbálta kihúzni a fémdarabot, a
másikban pedig már az űrben sodródott, és nézte, ahogy egy hatalmas tengeri
szörny csontvázára hasonlító űrhajó elvontatja az X-szárnyút. Persze azonnal
kapcsolt.
Aktiválta a
két oldalsó lábába szerelt hajtóműveket, majd elindult a hajó felé. Az
szerencsére lassan haladt, így az asztrodroid biztonságban megközelítette a
hangárt, átsuhant a védőpajzson, majd leszállt. A gazdája X szárnyúja még
mindig ott volt, látszólag sérthetetlen volt, sőt néhány pókra emlékeztető
droid fésülte át… Sőt, az egyik nekilátott kipiszkálni a szilánkot a
hajtóműből.
Kullancsdroidok,
egyszer találkozott R2-D2-vel, és a kék asztromech droid mesélt pár történetet
ezekről, bár Rém nem hitte el, hogy a másik robot járt volna a Klónháborúkban.
Biztos a sivatagi homok tette azt a processzoraival.
Megfordult,
és elindult a hangár kijárata felé. Rákapcsolódott az ajtót kinyitó konzolra,
és elkezdte feltörni a jelszót. Már a századik variációnál tartott, amikor
kinyílt az ajtó, és egy B1-es droid lépett be.
- Hé, kicsi!
Mit keresel…
Rém előtolta
az ívhegesztőjét, majd egy erős elektromos kisülést küldött a harci droid
fejére, mire az hátraesett. Rém begurult a folyosóra, majd balra fordította a
fejét… Meg kell szereznie a hajó tervrajzát.
A két X
szárnyú besüvített a vöröslő csillagködbe. Moron állított a szenzorokon, de a
sugárzás még mindig torzított a képen, pedig meg akarta találni Jorkát. Őrület,
hogy előbb a bögréje, majd a szobatársa is eltűnt. Remélte, hogy az utóbbit
megtalálja…
- Mennyire
bírod a fogatversenyeket? - szólalt meg
Smaragd 8.
- Egyszer
láttam egyet a Malasteron – válaszolta Moron. – Sebulba a dug századik
győzelme.
- Sebulba,
aha – válaszolta elhaló hangon Jancen. – Akit megvert harminc éve egy
rabszolgakölyök a Boonta esti futamon, és kb. húszszor akarták kizárni a
ligából csalás miatt. Én is Fogatversenyző voltam, ahogy az apám is. Igaz, hogy
a Coruscanti akadémiára jártál?
Moron
rácsapott a műszerfalra.
- Őrület ez
az interferencia. Igen, de egy kuati bunkó lecsatornapatkányozott, a következő
pillanatban pedig már a vérző orrát markolta. Egyszer Soontir Felel is
találkoztam, egy előadásán, ahol mesélt egy csatáról. Halod, olyan pilóta
akarok lenni, mint ő.
- Én meg
olyan akarok lenni, mint apám. Szerintem neked inkább önmagadnak kellene lenni.
- Ühüm –
válaszolta Moron. A mandalóri
fogolytáborban szerencsére nem tompultak az érzékei, bár mintha a memóriája nem
lenne a régi, de még mindig jól repült. A hajó szenzorjai ekkor érzékeltek egy
előttük háromszáz kilométernyire haladó űrhajót.
-
Roncsvadászok?
- Szerintem
gázbányászok – válaszolta Andrus, ahogy megközelítette a szögletes, ütött
kopott űrhajót, ami egy asztreoida felett parkolt. Az úrjármű élesítette a
fegyvereit.
- Mit
kerestek itt? – hallatszott egy érdes hang a kompból. – Birodalmiak vagytok?
Nincs adó?
- Nem
vagyunk birodalmiak, egy társunkat keressük, erre sodródhatott…
- A Kísértet
karjaiba került, nem fogja túlélni.
- Hogy mi? –
kérdezte Button.
- Egy
csontvázhajó, ami itt szokott néha feltűnni, a múlt hónapban csak három hajót
pusztított el.
- Köszönjük
– mondta rosszat sejtve Moron, majd megfordította a gépét. – Remélem a többiek
több sikerrel jártak.
- Ijesztő.
Kísértet, Csontvázhajó… csontvázhajó… Ismerős. – Jacen is követte a társát. –
Recusant osztályú könnyű romboló, de a Klónháborúk óta ritkán látni ilyet. – A
srác hangján hallatszott, hogy gondolkodik.
- Kalózok? –
kérdezte Moron.
- Ezeknek a
hajóknak a legénységét droidok adták, de a klónháborúk után az összest
lekapcsolták, gyanús…
-
Szellemhajók, láttam én már ennél furább dolgokat is – mondta Moron. – Pl. a
bögrém sincs meg, de részletkérdés.
Jorka a
homlokán lévő zúzódást nyomogatta, közben arra gondolt, hogy amint visszakerül
Moronhoz a hülye bögréje akkor a torkán akad a forró csokoládé, vagy mi. Egy
cellában volt, a berendezését egy priccs, egy mosdó, és persze az ajtót lezáró
erőtér, az ott strázsáló két B1-es harci droid. A földön pedig valami szürkés
pép, amiről Jorka megállapította, hogy ehetetlen.
- Hé
bádogdobozok? Nincs normális kaja?
- Kérem
elnök úr, amint megérkezik Kisebb Poggle alkirály hajójára kap rendes
táplálékot – válaszolta a jobb oldali droid.
- Te mi az a
táplálék?
- A
szerveseknél a töltés…
- Vettem!
Vettem!
Jorka
megrázta a fejét, majd leült a priccsre.
- Hogy a
jawák mondják rátok, hogy jó kis áru lesz ez.
- Mi az a
jawa?
- Mindegy –
válaszolta Jorka.
Ekkor egy
ismerős külsejű asztromech droid gördült be a folyósóra, majd szembefordult
velük, majd egy sor csipogást adott le.
- A
raktárban szivárgás. Nincs más droid a szinten?
Rém
türelmetlenebbül csipogott.
- Vettem! Vettem!
Ahogy a
harci droidok eltűntek a folyosón, Rém odagurult a cella nyítópaneljéhez, majd
beledugta a csatlakozóját. Pillanatok alatt megszüntette az erőteret.
- Hol voltál
ennyi ideig? – kérdezte Jorka, miközben a droid után ment. Az szüntelenül
csipogott.
- Aha, most
ebből, hogy értsek valamit?
Rém
felbúgott, majd befordult egy folyosón, egyenesen belefutottak egy csapatnyi
szuperrohamdroidba.
- Pompás.
Rém
megfordult, majd egy elektromos kisülést küldött Jorka combjába. A bothai
felnyögött.
- Hozd az
elnököt, kicsi! – mondta a droidok vezetője. – A parancsnok látni akar.
A Corellian
wind a csillagköd szélén parkolt. Connie elrepült a hajó hasa alatt, közben
meghallgatta az osztag többi hajójától beérkező negatív jelzéseket. Jorka
sehol, Connie azonban nem tudott gondolni a legrosszabbra, de úgy érezte, hogy
szembe kell néznie vele. Ez a köd egy csillagbölcső volt, a közepén egy
születőben lévő nappal. A por és a gázok pár millió év múlva összetömörülnek
bolygókká és holdakká. Ha Jorka beljebb sodródik, akkor a sugárzás végez vele.
- Rossz
érzésem van – szólalt meg a Naomi nevű twi’lek lány, akinek a gépe a Connie-é
mellett repült.
- Smaragd 3-as,
egy radioaktív csillagköd szélén repülünk, másnak is rossz érzése van. – A
bothait már régről ismerte, de tudta, hogy a lány is elveszített valakit. Az
Ardana nevű zabrak társát, aki most a gyengélkedőn fekszik élet és halál
között.
- Jó –
mondta a másik.
-
Átvizsgáljuk megint a szektort.
- Vettem
Bíbor vezér.
Jobbról
ekkor érkezett be Smaragd 4-es – a nautolai Rizzan- és Bíbor 7 – Nay gépe-,
megkerülték a Windet, és visszatértek a csillagködhöz. Ők se adják fel…
Connie
elgondolkodva figyelte a narancssárga fénypászmát, ami felé közeledtek, amikor
felcsipogott valami a műszerfalon. A nő a képernyőre nézett és elállt a
lélegzete. A rendszerbe egy Broadside osztályú űrhajó lépett be, bár eltörpült
a Wind mellett, a birodalmi hajó igen is veszélyt jelentett a vadászokra.
Felderítő
lehetett.
Connie
azonnal lehívta a rendszer térképét.
- Bíbor 8 és
Bíbor 9. – Syerra és Ilis egy bolygócsíra környékét vizsgálták át.
- Látjuk,
megyünk – válaszolta a csempész.
- Óvatosan…
A Broadside
korvett tömzsi, ronda jószág volt. Az orra ketté volt vágva, a hasán két
turbólézer üteg volt. A hajó feléjük fordult, és becélozta a két, szorosan
egymás mellett haladó lázadó vadászgépet, majd kilőtt egy rakétát. Ilis egyből
felismerte azt a különös formájáról… Gyémánt bórral töltötték meg.
- Kétfelé! –
kiáltotta. Eszébe jutott egy régi csempésztrükk, egyszer egy bolygó rendőrsége
ilyenekkel próbálta őt elintézni. Nagyot robbant, de pontatlan is volt.
- De…
- Syerra! –
A nő balra rántotta a kormányt, Syerra gépe balra ugrott, pont akkor amikor a
rakéta becsapódott a helyükre, a robbanás iszonyatos erejű volt, a lökéshullám
megrengette a két vadászt, egymástól távol lökve őket.
A Wind ekkor
fordult a birodalmi gép felé, és tűzelt. Az első protontorpedó a korvett
orrának bal részébe csapódott. A korvett megfordult, és átlépett a hipertérbe.
-
Beszüntetjük a kutatást, a bircsik még tudják, hogy itt vagyunk! – mondta
Samdynis. A tárgyalóban voltak, a kerek asztalnál Connie, Draver és a Smaragd
osztag vezetője ült. – A bothainak már úgy sincs semmi esélye az élet…
- Jorka a
neve, és addig itt maradunk, míg meg nem találjuk. Túl sok energia kiképezni
egy olyan pilótát, aki olyan jó, mint Jorka?
Connie ezt
soha nem mondta volna ki a bothai előtt, de a lény sokszor megmentette az
életét.
- Hagyjanak
itt egy vadászgéppel, és én megkeresem.
- Draver,
remélem, hogy nem tartod jó ötletnek ezt a baromságot? – fordult oda Samdynis.
- Neked
kapitány, vagy uram! – förmedt rá a fregatt kapitánya. – Itt nincs barátság, és
mi nem vagyunk a Birodalom, senkit nem hagyunk hátra.
A tárgyalóba
ekkor Moron rontott be, a kezében egy adatlemezzel.
- Maga mit
keres itt? – kérdezte Samdynis. Moron nem törődött vele.
- Uram, ez a
Köd kísértet járta, utána néztem egy Klónháborúkról szóló archivumban, kiderült,
hogy egy szeparatista hajó járőrözött itt, a feladatuk pedig az volt, hogy
elfogják a békeküldetésben járó bothan elnököt.
- Ez valami
vicc? – kérdezte Connie.
- Nem az,
szerintem Jorka még él, csupán meg kell találni a hajó energianyomát.
- A Wind nem
bírná a sugárzást – válaszolta Samdynis. – Veszett ügy.
- Igazad
van. – Draver elgondolkodott, majd megszorította az asztal szélét. – Nem
tehetjük fel az egészet egy szellemtörténetre, a Windnek ártana a sugárzás, nem
hagyhatom, hogy a Lázadás elveszítsen egy fregattot. Elmegyünk innen.
A hajó
suhogva csúszott félre, ahogy Jorka és a droidok a hídra léptek. A hely nem
olyan volt mint amilyen a Corellian winden vagy egy birodalmi csillagrombolón,
itt nem volt személyzeti árok, csak néhány panel, és persze az ablak, amin
csodálatos kilátás nyílt a csillagködre, és persze a közepén lebegő születőben
lévő csillagra.
A
konzoloknál OOM sorozatú droidok sürgölődtek, előttük pedig egy különös formájú
droid állt, amivel Jorka csak a történelmi feljegyzésekből hallott. A gépnek
szögletes teste volt, a feje dobozalakú volt.
- Legközelebb,
ha találkozok néhány őskövület droiddal, akkor vigyázok a számra – morogta Jorka,
de Rém egy elektromos szikrát lökött a fenekébe. – Au! Áruló!
- Elnökúr, maga
élve kell Kisebb Poggle hercegnek, de azért a szökés nem választható lehetőség
maga számára – a droidnak búgó, monoton hangja volt, híján az érzelmeknek.
- Na, jó van
bádogdoboz! Én egy lázadó pilóta vagyok…
A droidok egyszerre
fogták rá a fegyverüket, közben Rém észrevétlenül odagurult az egyik konzolhoz.
- A Bothawui
elnöke vagyok, na! – morogta Jorka. – Ez csak egy álruha, hogy…
Hirtelen a
kormánypultnál ülő droid felsikított, majd eldőlt. A hajó megremegett, ahogy
megfordult, majd elindult kifele a csillagködből.
Jorka nem
sokáig teketóriázott, kikapta az előtte lévő harci droid kezéből a
lézerkarabélyt, majd fejbe lőtte a támadóját, majd megpördült, és belelőtt a
hátánál lévő két droidba. A híd megremegett, amikor a hajó átlépett a
hipertérbe. Jorka közbe leszedte a Rém felé tartó droidokat, majd rohanni
kezdett a kijárat felé. Az asztromech droid követte. A folyosón hirtelen két
droideka droid gurult elő, majd váltott át harciformába…
Pontosabban
váltott volna, mert Jorka az egyik testének közepére lőtt, míg a másikra Rém
repült rá, és intézte el az ívhegesztővel. A bothai hamar a lifthez ért, és
mire a hangárokhoz ért a droidhajó már ki is lépett a hipertérből…
Szembe egy
űrfregattal.
- Ez… ez… - Jonson
szóhoz se tudott jutni, amikor az ősrégi űrhajó egyszerűen megjelent a Wind
előtt. Draver a hídra sietett, és eltátotta a száját. A bothaiak ravaszsága
közmondásos volt, Jorka bárhogy is vitte végbe ezt, jól csinálta.
– Lőjjenek! Mindenki az X-Szárnyúakba!
A
turbólézerek tűzet nyítottak a droidok rombolójára, a robbanásoktól fel-fel
villant a védőpajzsuk. A Wind közelebb manőverezett, a hangárból pedig
előrontottak a Bíbor és Smaragd osztag vadászai, hogy felvegyék a harcot a
kiáramló Keselyűdroidokkal…
Barakk
számára nehéz volt harcolni a vadászokkal, ugyan is azok szó szerint magukat
vezették, tűzet nyitott az egyikre, mire az kitért, egyenesen bele Theron
tűzvonalába. Az ikhotchi nem habozott, a gép lánggolyóvá változott. Syerra
elsuhant egy másik droid mellett, majd leszedte a Moron gépére balról támadó
vadászt. Arrébb Connie, Naomi és Tannoshika aprította a gépeket.
- Mintha
csak egy történelmi filmbe lennék – morogta Shadree, leszedett egy droidot,
majd kitért egy lövése elől. Bíbor 6 hirtelen a hátához ugrott, majd a
torpedókkal tűzet nyitott a gépre.
- Jól
csináltad Norf- hallatszott az interkomból Connie hangja.
- Dorf! –
kiáltotta a bimm. Ilis dugóhúzóba vitte a vadászát, és felülről rontott az
egyik denevérszerű gépre.
Közben a
Wind egyre közelebb kúszott az ellenfeléhez, turbólézerei szinte tűzet okádtak.
Jorka
kirontott a liftből, majd tűzet nyitott a vadászgépénél strázsáló
szuperharcidroidokra. Az egyiket sikeresen leszedte, de a másik fedezékbe bújt,
majd visszalőtt rá. Jorka egy panel mögé vetette magát, majd körülnézett. Rém
sehol se volt. Ekkor észrevette, hogy az apró droid átrepül a hangáron a fúvókáival,
majd leszáll a vadászgép szárnyára, majd végiggördül rajta. Jobban kihajolt, hogy
lássa, mi történik az asztromechel.
A csatahajó
újra megremegett. A harci droid pedig tüzelt, Jorka visszabújt. Ekkor az X
szárnyúja felemelkedett, majd lőtt. A droid helyén már csak egy fekete folt
maradt a padlón. A felvonó ajtaja félresiklott, egy osztagnyi robot rohant be
rajta. Jorka előrevetődött, amikor Rém egy protontorpedót lőtt ki rájuk.
A robbanás
végzett velük. A bothai felpattant, odarohant a géphez, majd beugrott.
- Na
pattanjunk meg innen – morogta, majd kiviharzott a hangárból. Kint már tombolt
a csata. X szárnyúak vívtak élethalálharcot a droidvadászgépekkel.
Jorka kapcsolt,
szétlőtt egy Bíbor 12-esre akaszkodó keselyűdroidot, majd még kettőt, amik a
Corellian wind felé száguldottak.
- Bíbor 3-as
bejelentkezett – szólalt meg, majd megindult a Wind felé. Két vadászgép
szegődött a nyomába mint egy kíséretként. Moron és Shadree.
- Te vonzod
a szerencsét – mondta a lány.
- Aha –
válaszolta Jorka, a hipertérből egy Venator osztályú cirkáló lépett ki, majd
indult meg a Wind felé. A droidhajó inkább elindult a köd felé, ahogy a
vadászok is. A lázadók pedig biztonságban megérkeztek a Wind hangárjába.
A fregatt
belépett a hiperűrbe mielőtt a birodalmi hajó tűzet nyitott volna.
A bothai
megigazította a homlokán lévő borogatást, majd ránézett a medikai droidra.
- Szerintem
repülhettek, végigharcoltam egy űrcsatát.
- A végén
ugrottál be – hallatszott Moron hangja. – Jó hogy élsz.
A bothai
elvigyorodott, majd beszívta a gyengélkedő fertőtlenítőszagú levegőjét.
- Kösz a
segítséget, a bögréd a pilótafülkébe.
- Ott
hagytam volna?
Jorka a
homlokára mutatott.
- Első
kézből tudom – morogta.
Moron
odalépett, majd megveregette Jorka vállát.
- Jó kis
droidod van, majdnem letettünk rólad. Lesz egy kis buli a tiszteledre.
Az orvos
droid odalépett.
- A betegnek
pihenésre van szüksége.
- Jó van –
mosolyodott el Andrus, majd kilépett a kórteremből.
- Droid,
tudnál szólni Tannoshikának? Lenne egy kis megbeszélni valónk…
Jorka
hamiskásan elvigyorodott.
Írta
Kenneth Withaker
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése