1.
A Halálcsillag szilánkjai alig oszlottak szét a Yavin fényében, de a lázadók számára nem
sokáig tartott az ünneplés. Darth Vader túlélte, és a mielőtt megkezdték volna a Yavin IV
kiürítését, a rendszer peremén megjelent a bosszúszomjas birodalmi flotta, hajtóműveikkel
hamarosan átszelték az űrt, és C alakzatban felálltak a hold körül, turbólézereikkel arra várva,
hogy minden kirepülő lázadót elpusztítsanak.
– A Transzporterek készen állnak az indulásra – kezdett bele Dodonna tábornok, leült az
íróasztala mögé. – Komolyan gondolja, amire vállalkozott Darver?
Darver Margare megdörzsölte sebhelyes állát, a mennyezeti lámpa fénye megcsillant kopasz
fején. A férfi egyenes gerinccel állt, kezeit összekulcsolta a háta mögött.
– A Corellian Wind az egyik legerősebb hajó a bázison, feltartjuk a birodalmi flottát, míg
ugranak.
Dodonna felállt.
– A legénysége?
A kapitány megvonta a vállát.
– Készen állnak egy kis vérontásra.
Dodonna helytelenítően pillantott a kapitányra, majd felállt, és beletúrt a szakállába.
– Ez háború.
– Magukra vonjuk a tüzüket, majd miután ugrottak, akkor követjük önöket.
A többi nagyobb hajó a Halálcsillag elleni támadásban megsérült, mások pedig
járőrküldetésre küldték a környező rendszerekben, vagy, hogy új bázist keressenek.
– Sok sikert, és vigyázzanak magukra.
Erre egy vérmes vigyor volt a válasz Draver felől.
– TIE-k! – ordította az egyik tiszt, egy duros tűzér. Kék arca egy árnyalatnyival világosabb
lett, vörös szemeiben viszont az elszántság tüze izzott.. A híd az előbb remegett meg a Victory osztályú csillaghajó lövésétől, ami szétrobban a pajzsokon. Draver megkapaszkodott a parancsnoki posztot körülvevő korlátban, majd kinézett a fedélzeti ablakon. A birodalmi vadászgépek átröppentek a Corellian Wind turbólézerei által keltett fényhálón, majd tűzet nyitottak. A csillagrombolók pedig lassan a karcsú cirkáló felé fordultak.
– Mit gondol Jonston? – fordult oda az első tisztjéhez Draver.
A legtöbb transzporter már átugrott, csak három úszott lassan a Nebulon B űrfregatt hasa
alatt. Gondok voltak a hiperhajtóművel.
– Át fognak törni a transzporterek irányába – mondta a fiatal, sima képű bakurai. A férfi a
birodalmi akadémián tanult, osztályelsőként végzett. Draver ezért sem bízott meg benne, néha
túl jól ismerte a Birodalmiak gondolkodását.
– Krayt sárkány ellen sárkánygyöngy – mondta az ismert tatooini közmondást Draver. –
Küldje ki a vadászokat…
2.
- Minden vadásznak: kirepülés. Ismétlem, kirepülés. – zengett Jonston első tiszt hangja a pilóták szállásán illetve a hangárokban.
Hamarosan rohanó emberek töltötték meg a folyosókat. Mindenki Sisakot húzott a fejére, vagy épp futtában ellenőrizte a pilótaruhára szerelt létfenntartó egységet.
Connie Underso sietve felmászott a létrán, amit egy droid előzékenyen az X-szárnyújához támasztott. Bepattant a pilótafülkére, lehajtotta a tetőt és gyakorlott mozdulatokkal ellenőrizte a rendszereit. Mindenrendben. Eddig. Hogy ezután mi lesz, az majd elválik.
Előretolta a botkormányt, mire a vadász felemelkedett a levegőbe.
- Bíbor osztag, itt Vezér. Jelentést kérek.
- Kettes felszállt – hangzott Moron Andrus enyhén torz hangja a sisakba szerelt komon keresztül. A fiatal férfi minden bizonnyal megpróbálta leplezni az enyhe bizonytalansággal vegyes félelmet, ami benne bujkált, de Undersot nem lehetett átverni.
- Nyugi, Kettes – mondta, miközben a többiek is bejelentkeztek. –Elverjük őket.
- Számíthatsz ránk, Vezér – szólt Bíbor Ötös. A kijelentést Négyes helyeslő üvöltése követte.
- Tanoshikka gazdám azt mondja… – kezdett magyarázni a vuki övére szerelt kis tolmácsdroid, de Connie beléfojtotta a szót.
- Szerintem mindenki érti, Csipogó.
- Tíz simlist látok öt-kilenc-hétnél – jelentette Bíbor Három.
Bíbor Vezér a műszereire pillantott.
- Nyugtázva. Egy a kettő ellent játszunk. Indulás!
Azzal előretolta a gyorsítókart és a vadász nekilódult az űr feketeségének. Végigrepültek a Corellian wind hasa alatt, majd a következő pillanatban beérték a transzporterek felé tartó TIE-ket. Connie leszedte az első kettőt, Bíbor ötös pedig elsuhant az egyik gép mellett közben plazmával szórta meg.
Üvöltés hallatszott Connie kommjába.
– A gazdám azt mondja, hogy rátapadt egy Simlis.
Connie látta, hogy Tanoshikka örült manőverekkel próbálja kikerülni a szorosan rátapadt TIE vadász lövéseit, de azok egyre közelebb süvítettek el mellette.
– Bíbor hármas, fedezz.
– Igenis! – hallatszott a bothai katonás hangja. Connie és Jorka leváltak az alakzatból. – Bíbor 5. Te és az új fiú induljatok a transzporterek felé…
Újabb TIE vadászok jöttek.
3.
– Összpontosítsa, a tűzet arra a szektorra – mondta higgadtan Draver a lőelemképző tisztnek. A nőt Jissinek hívták, a Kuatról származott. Szalmaszőke haját kócossá tette az izzadtság. A Corellian wind lassan elfordult a csillagrombolók felől, és az újabb vadászok felé kezdte el koncentrálni a tűzét.
– Csak egy rövid ideig tudjuk őket távol tartani transzporterektől – mondta Jonson. – Az egyik csillagromboló kihasználja az alkalmat.
– Egy forduló – morogta Draver.
– A Walwadon parancsnoka üzeni, hogy tud ugrani.
– Akkor ugorjon már, a rancorn egye meg! – mondta Draver.
Ekkor megremegett a hajó, amikor az egyik csillagromboló tüzet nyitott.
4.
A Walwadon hajtóműve felfénylett, majd egy villanással eltűnt. Moron elfojtott egy vigyort, amikor telibe kapott egy vadászt, majd kitért balra egy másik lövése elől. A TIE-t Shadree lőtte szét.
– Ezért jössz nekem a kantinba egy itallal, szépfiú – mondta a lány.
– Előbb éljük túl.
Átrepültek az elől lévő transzporter felett, majd lecsaptak a jobb oldali hajót támadó gépekre. Bíbor 5 elől támadt. A célpontja tulajdonképpen kettévált, majd eltáncolt jobbra egy másik lövése elől, és viszonozta a tűzét. A lövés leborotválta a TIE jobb oldali stabilizátorát. A gép irányíthatatlanul száguldott el a semmibe. A vadászgépek elkezdtek visszavonulni. Közben a Corellian wind lassan befejezte a pörgést, felfedve a közeledő csillagrombolót. Egy zöld sugár telibe találta a transzportert.
– Vigye el a kriff! – ordította Shadree. A Corellian wind a rombolók felé fordult. Már csak egy transzporter maradt. A csillagromboló belseje pedig újabb hajó osztagokat okádott ki magából. TIE-k voltak, de két hengeres pilótafülke volt középen, utánuk pedig közönséges TIE elfogók haladtak.
- Na, egy ilyen szép lányhoz nem illik az ilyen beszéd!
- Tartogasd az idióta viceidet máskorra – morogta Shadree, miközben félrerántotta a gépét egy TIE lézersugarai elől. Pár másodperc múlva az illető vadász ionjaira robbant Moron lövésének köszönhetően.
- Csak tudnám, honnan jönnek ennyien.
- Én a helyedben nem lennék rá kíváncsi – jött a férfi szokásosnál is magabiztosabb válasza. – Gyerünk, vannak még páran.
5.
Bíbor Vezér és Hármas rohamosan közeledtek Tanoshikka vadászához – ám tisztában voltak vele, hogy a vuki túlélési esélyei ugyanilyen rohamosan csökkennek. Immár négy TIE tapadt a gépére.
- Én kilövöm a baloldalit – ajánlotta a bothai pilóta.
Connie idegesen megrázta a fejét.
- Ilyen távolságból nem sok esélyed van rá, hogy biztosan eltaláld. És ha mellémegy, Négyesnek annyi.
Csak még egy kicsit közelebb…
- Figyelj, Hármas! Készíts be egy protontorpedót. Ha szólok, lövünk.
Szorosan megmarkolta a botkormányt. Figyelte, ahogy az R2-ese beméri az ellenséget.
- Három… Kettő… Egy…
Kattant a célzár.
- …Most!
Azzal megnyomta a kioldógombot. Társa ugyanígy tett, mert abban a pillanatban két pár torpedó röppent a gépek felé…
…és művészi pontossággal metszették le a TIE-k szárnyait. Mindegyik kapott egyet-egyet. Az ellenséges vadászok forogva tűntek el a dzsungelbolygó felé.
- Szép volt! – kiáltotta Connie, hangjában jeges elszántsággal. – Négyes, jelentést!
Pár, óráknak tűnő másodperc után kissé recsegve bár, de megszólalt a komban a vuki morgása.
- Gazdám köszöni, nem szenvedett sérülést, de sajnálattal kell közölnöm, hogy…
Türelmetlen morgás.
- Jól van, na! A lényeg az, hogy kissé megsérült a vadász pajzsa. Beletelik pár percbe, míg Tanoshikka gazdám helyre tudja állítani.
- Hála az Erőnek! Nem lett volna kedvem máris itt hagyni valakit. Szedd össze magad, négyes! Mi addig fedezünk.
6.
A Corellian wind a megmaradt transzporter elé mozdult, közben a turbólézerei folyamatosan ontották a plazmát a csillagrombolók felé, amik viszonozták a tűzet. Draver figyelte a képernyőn a vadászok csatáját.
Mit nem adott volna, hogy ha köztük repülhetett volna.
– Lőjennek a rombolókra – mondta Draver. Csak ez az öt vadászgépe maradt a hajónak az eredeti tizennégyből. Odavesztek a Halálcsillag elleni támadásban. – Forduljunk szembe velük. Mi van a transzporterrel?
A jenet fajú kommunikációs tiszt egérszemeiben félelem csillogott, ahogy leütött pár gombot a posztján. A tarkóján felállt a szőr.
– A hiperhajtóművük még mindig szivárog.
– Szentséges szupernóva! – kiáltotta Draver. Jonson előrelépett, majd odaszólt a kormányosnak.
– Repüljön a két legközelebbi romboló felé.
Már csak három maradt, a többi öt hajó a lázadó flotta után eredt. Draver sokért nem adta volna, hogy ha Skywalker velük lett volna. – A transzporter kövessen minket.
A jenet beleszólt az adóvevőjébe, a Nebulon-B közéjük suhant. A transzporter követte őket, a lézereivel viszonozta a turbólézerek tűzét.
Hirtelen megremegett a hajó, ahogy egy zöld lézersugár belehasított a Corellian wind karcsú hajótestébe.
A híd megremegett.
– A gépházból szivárgást jelentenek! Túltöltés – ordította a duros.
– Kapcsolják le a vezetéket, mielőtt tönkreteszi a hiperhajtóművet!
– A gépházzal most veszítettük el a kapcsolatot.
Jonson kétségbeesetten nézett. Draver pedig belevágott a parancsnoki posztot körülvevő korlátba. Vészhelyzeti lezárás, a bent lévőket pillanatok alatt elpusztítja a sugárzás.
- Az lesz a legjobb, ha lekapcsolunk minden rendszert. Így legalább lesz némi esélyünk rá, hogy túléljük.
- De uram… mi lesz, ha később nem tudjuk újraindítani?
Draver gondterhelten meredt az acélüveg ablakon túl zajló csatára.
- Azon ráérünk akkor gondolkozni. Addig is… - A műszaki tiszt tevékenysége nyomán a hídon kialudtak a fények. -… várunk.
7.
Shadree és Moron hátradőltek üléseikben, és engedélyeztek maguknak egy pillanatnyi pihenőt. Sikerült lerázniuk a TIE-k nagyját, és a transzporter egy utolsó villanással eltűnt a hiperűrben.
- Reménykedjünk, hogy kibírják, míg elérik a találkozási pontot – törte meg a csendet a férfi. – Rengeteg történet kering az olyan hajókról, amik soha nem jöttek vissza a hiperűrből…
Shadree bosszúsan felhorkant.
- Ezt majd a pihenőben, jó?
- Most mi van? Csak mondtam…
A kezdődő szópárbajt Bíbor egyes hangja szakította meg.
- Kettes, Ötös, fejezzétek be a veszekedést és csatlakozzatok hozzánk. A Corellian Windnek problémái akadtak.
- Vége? – kérdezte Shadree színtelen hangon.
- Nem. A droidom életjeleket vesz felőlük. Szerintem csak meghúzzák magukat.
- És mi?
- A gépház és a hajtóművek közelében erős a sugárzás. Ha ott meghúzzuk magunkat, a birodalmiak szennerei nem fognak érzékelni minket – átállt az általános szövetségi frekvenciára. – Bíbor osztag, itt Bíbor Vezér. Elbújunk a Wind árnyékában. Ismétlem, elbújunk a Wind árnyékában.
A többiek nyugtázták a parancsot, majd szépen, lassan, egyenként elkezdtek araszolni a nagy hajó felé, végül eltűntek Connie érzékelői elől. Végül ő maga is megállította a gépét társai mellett, és készenlétbe helyezte a rendszereket.
- Most már nincs egyéb dolgunk, mint várni.
Lassan besuhantak a dokkba. Connie felnézett, látta, hogy az egyik csillagromboló lassan a Corellian wind felé suhan, a hajót elkezdte valami láthatatlan erő húzni. A nő felsóhajtott. Vonósugár, remélte, hogy Dravernek van erre is valami terve.
8.
– Hadifoglyokat akarnak ejteni – morogta Jonson. – Egy biztonságos rendszerbe vontatnak minket, de előbb átdobnak néhány katonát.
Draver bólintott, és már látta, hogy a hajó hasáról levált néhány Theta osztályú űrkomp. A kapitány kocogtatni kezdte a korlátot.
– A gépházzal mi a helyzet?
– Megpróbáljuk áttörni a biztonsági rendszer védelmét – mondta a verpin komputertiszt. – De nem tudom, hogy milyen módszerrel kell.
– És hagyjuk, hogy az embereink meghaljanak sugárfertőzésben.
A gépházban húszan teljesítettek szolgálatot, ennyi halálos áldozat lesz. Draver felsóhajtott.
– Amíg nem jövünk rá, hogy nyissuk ki nekik az ajtót, addig kezdjenek neki a hiperhajtómű javításához.
Jonson bólintott. Draver pedig Jissinhez fordult.
– Fegyverzet?
A nő lenyomott pár gombot.
– Protontorpedót még ki tudunk lőni.
Draver bólintott, aztán felsóhajtott. Az űrkompok egyre jobban közeledtek a hangárhoz. Óvatosak voltak, tartottak egy esetleges ellentámadásra a védők részéről. A percek egy hutt sebességével vánszorogtak egymás után.
Draver odaszólt Jonsonak.
– Adjon parancsot Bíbor 5-nek és 1-nek, hogy menjenek ki.
– Uram, sikerült életet lehelniük a hiperhajtóműbe – fordult oda Jonson. Az idősebb férfi bólintott.
– Jissin álljon rá a vonósugár vektorára, vegye célba és tüzeljen.
9.
A wookie dühösen figyelte, ahogy Drizzaqh a pajzsgenerátort szereli. A rovarszerű geonosisi felnyitotta az X szárnyú hasát, majd elkezdett egy csavarkulccsal turkálni benne, közben ciripelt és csattogott népe nyelvén.
Connie és Shadree beugrottak a hajójukba. Connie rámosolygott a wookie-ra.
– Nyugi, a következő bulinál már itt leszel.
Ennyire tellett tőle. A következő pillanatban a két X szárnyú kisuhant a hangárból. Becélozta az űrkompokat, majd lőtt. A két protontorpedó telibe kapta a hajókat, amik egyszerűen kettéhasadtak. A következő pillanatban a két vadászgép pedig már vissza is kúszott a hangárba. Connie kiugrott a gépből.
– Ez gyorsan ment.
Az asztrodroidja, Hógolyó vidáman felfüttyentett.
– Na, neked is?
10.
-TŰZ! - kiáltotta Draver, amikor a birodalmi hajók lángba borultak. A két protontorpedó kisuhant a vetőcsőből, a vonósugár magához vonzotta őket. A romboló hasi része felrobbant. A Nebulon-B űrfregatt pedig egy villanással eltűnt a hiperűrben.
Draver tudta, hogy jó hogy fél órájuk lesz, míg meglépnek innen, de maximum csak a szomszédos naprendszerbe juthatnak, ahol ki tudja, hogy hány birodalmi lehet.
Amint kiléptek a hiperűrből, egy aszteroidaöv tárult a szemük elé, amik közrefogtak egy vörösen égő, fényes csillagot. Ami előtt egy hatalmas árnyék húzódott. Egy Interdictor cirkáló jellegzetes teste, a burkolatát méteres lyukak díszítették, a turbólézer találatok jeleként. Távolabb egy Carrack osztályú hajó roncsai lebegtek, a hasa alatt pedig két megtépázott X-szárnyú sodródott. A Corellian wind orra előtt pedig egy Koréliai korvett megviselt orra repült el lustán.
– Nem vagyunk egyedül – mondta Draver. – Ez egy birodalmi csapda része...
11.
Ezt bizonyára a hangárban állomásozó Bíbor osztag is észrevette. Mindannyian igen sajátos jeleit adták ennek: Jorka gereznája az égnek meredt, Moron Andrus tágra nyílt szemekkel bámult ki az ablakon, Shadree elkáromkodta magát, Tanoshikka pedig felüvöltött. Csipogó inkább nem tolmácsolta szavait; azok valószínűleg Shadree megnyilvánulásának vuki megfelelői lehettek.
Egyedül Connie maradt többé-kevésbé nyugodt. Ő sisakja alól kiszabadult hajtincseinek egyikét húzgálta, közben némán nézte a többieket.
Nem voltak ők rossz csapat. Meglehetősen hatékonyak tudtak lenni, ha akartak. Még Shadree és az újonc igen gyakori csipkelődését is meg lehetett szokni. Connie épp eleget veszített már az elmúlt hetekben. A családja, bajtársak… nem akarta, hogy a Bíbor osztag is felkerüljön a listára. Ahogy Shadree mondaná, az nem lenne vicces.
- Most mi lesz, parancsnok? – érdeklődött Moron, akinek sikerült felocsúdnia rémületéből.
- Mindenki szálljon a gépébe! – a vukira nézett. – Tanoshikka; te és Drizzaqh maradjatok az ajtó közelében, hogy szükség esetén idejében visszamehessetek a hajóba.
- A műszereim nem jeleznek életjeleket tíz vonás körzetben – jelentette Jorka. – Mindazonáltal egy kicsit messzebb van egy szép nagy energiaforrás. Valószínűsíthető, hogy egy bázisról van szó. De nem mehetünk oda jobban megnézni, mert egy: észrevennének, kettő: a hajó igen ramaty állapotban van, és nem tenne jót neki az egyes pont bekövetkezése.
Underso újra feltűzte a haját, és visszavette a sisakot.
- Akkor már csak egy lehetőségünk van. Tanoshikka, Drizzaqh, vonuljatok vissza. Kimegyünk.
Négy vadászgép szállt föl a Corellian Wind gyomrából. Pilótáik előretolták a tolóerő-szabályozót, és nemsokára más csak apró pontoknak tűntek azok számára, akik a fregatton maradtak.
- Mit csinálunk, ha Jorkának igaza lesz? – kérdezte Moron.
- Akkor szépen visszahúzódunk a Wind alá. A jelenlegi állapotában nem sokban különbözik ennek a roncstemetőnek a többi darabjától.
Pár percig teljes némaságban haladtak. Aztán hirtelen megreccsent a vadászgépek komja.
- Szövetségi vadászok, itt Ynese Hages, a Rebel Ingle korvett parancsnoka – hangzott egy erőteljes női hang. – Azonosítsák magukat!
Alig pár másodperc kellett hozzá, hogy Connie napirendre térjen a hirtelen fordulat után. Ez az idő elég volt rá, ahogy a korvett bekerüljön a látóterükbe.
- Itt Connie Underso parancsnok és a Bíbor osztag három pilótája a Corellian Windről.. A Yavin mellől jövünk, az anyahajónk jelentős sérüléseket szenvedett, szinte mozgásképtelen. A technikusaink halottak. Segítségre van szükségünk.
- Hol a hajó? – tudakolta Hages.
- A roncsfelhő másik oldalán várakozik. Mellesleg a frászt hozták ránk. Azt hittük, hogy egy birodalmi bázis van előttünk.
A kapitány nem reagált az utolsó megjegyzésére.
- Kiküldünk egy csapat szerelőt. A Szövetségnek mindenkire szüksége van, aki él és mozog.
12.
A két technikus sugárvédelmi ruhában volt. A gépterem ajtaja kitárult, felfedve reaktor magot, és a bent lévő nem éppen bizalomgerjesztő látványt. A húsz technikusból csak tizenegy élt, de ők sem voltak jó bőrbe, hála a kiszökő rádióaktivitásnak.
– Orvosi team-et ide, és baktába velük – kiáltotta, majd ránézett a megrepedt reaktor magra, és felsóhajtott. Végignézett a holtakon. A mellette álló rodiai nőstény felsikkantott.
– Ez itt a főgépész – mondta, mikor meglátta A megégett férfit.
A mentőcsapat vezetője nabooi volt, így nem szokott hozzá a kegyetlenséghez, bár látott pár durva csatát, de ez túl ment egy határon.
– Lássunk hozzá a javításhoz.
Morogta. Hoztak pótalkatrészt, néhányat a már sérült hajókból kellett kiszedni, vagy az Interdictor roncsaiból.
13.
Draver végigmérte az előtte lévő három másik szövetségi kapitányt. Ynese Hages középkorú asszony volt, hosszú vörös haját hátrakötve viselte. Az arcvonásaiban volt valami ragadozószerű.
Mellette egy dülledt szemű, halfejű calamari tiszt állt. Ereb kapitány, a Dac light nevű transzporter parancsnoka. Tőle távolabb egy sárga bőrű twi’lek tiszt támasztotta az asztalt. Alleran, aki egy Mark 1-es Bulk szállítót irányított.
– Az Interdictor kikényszerített minket a normál űrbe – mondta Ynese kapitány. – Egy Carrack várt minket, aki leadta a drótot a társainak. Persze mi harcoltunk, elpusztítottuk mindkét mocskot, de három X-szárnyunk és a Lillith elpusztult. Azóta az asztreoid övbe veszteglünk.
Draver bólintott.
– Most mi legyen? – kérdezte Ereb. Nyugodt volt, annak ellenére, hogy a homlokán egy sebhely sötétlett, és a szemei véreresek voltak a kialvatlanságtól.
– Ide fognak küldeni egy köteléket – mondta Jonson. – Valószínűleg támadásra számítanak, így nem vehetjük be magunkat az asztreoidák közé. Megkell lépnünk, de bármelyik rendszerben állíthatnak kelepcét.
– Honnan tudhattak az útvonalunkról? – törte meg a csendet Alleran.
– Semmi kétség. áruló férkőzött a sorainkba– morogta a koréliai, majd a hologram felé fordult.
– Éreztem, hogy nem bízhatunk meg Soloban
Draver Ynese felé fordult.
– Ugyan, Solo részt vett Organa hercegnő kiszabadításában és segített felrobbantani a Halálcsillagot. Nem tudom, hogy ki lehetett, de majd azután derítem ki, hogy ha ezt túléltük. Innentől résen leszünk. Mielőtt ugranánk, előre küldünk két vadászt, hogy derítse fel a rendszereket. Ami eddig volt az nem volt háború, de a Birodalmiak kiprovokálták, ezzel kezdődött el igazán.
14.
- Ha ezt tudod, kétszer is meggondolod, hogy dezertálsz-e, igaz? – érdeklődött Moron, miközben belekortyolt a teájába. Tulajdonképpen eredetileg valami erősebbet akart inni, de semmi fogyasztható nem akadt a kezébe. Maradt tehát a jó öreg tea.
- Pofa be, zöldfülű! – morogta Shadree saját csészéje mögül. A lány most még a szokásosnál is tüskésebb volt.
A vadászpilóták kaptak egy kevés pihenőt, mielőtt továbbindultak volna, úgyhogy most mindannyian ott ültek a Corellian Wind társalgójában, és megpróbáltak lazítani. Mindannyian, kivéve a parancsnokot. Connie ugyanis Darver társaságában átment az Ingle-re, hogy egyeztesse információit az ottaniakkal.
ÉS lehet, hogy jól tette. Ugyanis a társalgóban jelenleg nem uralkodott épp rózsás hangulat. Már senkiben nem lángolt az az öröm, ami alig több, mint egy napja a Yavin 4 nagy massasi templomának gyomrában átjárta őket. Akkor úgy gondolták, hogy a Halálcsillag megsemmisítése és Tarkin halálával máris győztek. Azonban bebizonyosodni látszott, hogy hatalmasat tévedtek.
Ezt igazolta Connie Underso arckifejezése, amint a Rebel Ingle-ről visszaérve beviharzott a pilóták társalgójába. Ha a többiek azt hitték, náluk már senki nem lehet jobban letörve, nagyon melléfogtak. A nő csapzott barna haja, hamuszürke arca és beesett szemei hűen tükrözték lelkiállapotát. Amikor pedig megszólalt, már kétségük sem lehetett afelől, hogy gond van. Hangja halk volt és rekedtes.
- Meghalt – közölte, és lerogyott az egyik szabadon álló kanapéra.
A pilóták egy pillanatig hallgattak, aztán egyszerre szakad ki belőlük a kérdés:
- Kicsoda?
- Dodonna – felelte Connie megsemmisülten.
- Az a Dodonna? – kérdezte óvatosan Jorka. Tanoshikka idegesen rámordult, aztán elhallgattatta Csipogót, aki épp fordítani akarta a mondanivalóját.
- Igen, Jan Dodonnáról van szó. A kiürítés közben történhetett, mert később már egyik szállítóhajón sem regisztrálták.
- Nem lehet, hogy véletlenül ott maradt a Yavinon? – tudakolta Shadree.
Underso megrázta a fejét.
- Ha így is történt volna, az csak még biztosabbá tenné azt a tényt, hogy már nem él. A birodalmiak roppant precízek az ilyen ügyekben, és ezt te tudod a legjobban.
Shadree összeszorította a száját és olyan pillantást lövellt parancsnoka felé, amit az nem tudott mire vélni, aztán mély hallgatásba burkolózott. A többiek is így tettek, bár bizonyára egész más okokból. Mindannyian emlékeztek arra az ősz férfire, aki a halálcsillag megtámadása előtt atyai szigorral figyelmeztette őket a harcolókra váró veszélyekre. Ez az ember az összes lázadó pilótából mély tiszteletet váltott ki, talán még nagyobbat, mint a híres-hírhedt Mon Mothma. Eddig meg sem fordult a fejükben, hogy az öreg sem halhatatlan.
Úgyhogy most csendben emlékeztek. A galaxisban senki és semmi nem örökéletű. De ezek az emberek több-kevesebb idővel ezelőtt megfogadták, hogy az utolsó lélegzetükig kitartanak a lázadás mellett. Még akkor is, ha nem sok esélyük van rá, hogy ez alatt az idő alatt bármi jelentősebbet véghezvigyenek egy félig roncs űrfregatt kíséreténél.
Írta:
Sachia
Kenneth Withaker
Zene az epizódhoz:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése